Csalóbarát törvény, alárendelt főbérlők
Kilátástalan helyzetbe került egy lakástulajdonos, aki annak ellenére sem tud megszabadulni albérlőjétől, hogy az nem hajlandó fizetni. Szakértők szerint mindez korántsem váratlan: a jogszabályok nem a becsületes főbérlőknek, hanem a csalóknak kedveznek.
Kovácsék, nevezzük így őket, a nyáron adtak fel hirdetést, hogy kiadnák budapesti, XI. kerületi lakásukat. Sokan jelentkeztek, mert jól megközelíthető helyen van a lakás, a rezsi és a bérleti díj pedig nem túl magas. Hamar megállapodtak az egyik érdeklődővel: az egyedülálló, vállalkozóként bemutatkozó középkorú asszony rendben kifizette az első havi bérleti díjat, az egyhavi kauciót, és vita nélkül aláírta a tulajdonos által vitt bérleti szerződést. Egy hónap sem telt el, és Kovácsék már tudták: rosszul választottak.
 |
| Kinézőtér. Egy költöző, aki elhagyja a lakást Reviczky Zsolt |
– Nem vagyok hajlandó előre fizetni a lakbért – jelentette ki a bérlő. A tulajdonos győzködte, hogy nem ebben állapodtak meg, de a nő nem tágított. Amikor pedig Kovácsék azt mondták neki, hogy ha nem hajlandó a megállapodások szerint fizetni, költözzön el, ellenségessé vált, s közölte, nem megy sehová. A tulajdonos felmondta a bérleti szerződést, de erről sem vett tudomást, sőt: lecserélte a zárat a lakás bejárati ajtaján, és azt mondta, utólag sem fizet.
Kovácsék ekkor még csak dühösek voltak: haragudtak a tisztességtelen húzások miatt, és amiért kényelmetlen helyzetbe kerültek. Aztán kétségbeestek. Hamar szembesültek ugyanis azzal: a jogszabályok finoman szólva is a bérlő oldalán állnak vitás esetekben. A kerületi jegyző nem volt hajlandó számukra birtokvédelmet elrendelni, mondván, a bíróság dolga eldönteni, kinek van igaza. A család által felkeresett ügyvéd is lelombozta a tulajdonosokat: hosszú per elé néznek.
A borsos ügyvédi költségeket és egyéb kiadásokat persze nekik kell állniuk. Kovácsék a kármentés során is falakba ütköztek: mivel féltek, hogy a „bérlő” tetemes közüzemi tartozást halmoz fel, megpróbálták kikapcsoltatni a villanyt és a gázt. Abban bíztak, mivel mindkét mérőóra a folyosón van, le tudják szerelni a készülékeket a szolgáltatók emberei. S remélték azt is, hogy áram és gáz híján talán odébbáll végre a nő…
– Ez volt az a pont, ahol már kiabálni tudtam volna dühömben
– idézte fel a családfő. – Megkerestem az Elműt, hogy kapcsolják ki a villanyt. Kiderült azonban, hogy addigra a bérlő a szerződésével már bejelentkezett ügyfélként, így a szolgáltató azzal utasította el a kérésemet: nem okozhatnak kárt harmadik félnek. A férfi szerint ez nonszensz: „Írásba adtam azt is, hogy nem fogom fizetni a számlát, hiszen nem én használom az áramot, a szerződést pedig felmondtam. De ez sem érdekelte a szolgáltatót.” A gázszolgáltató is elzárkózott attól, hogy leszerelje a mérőórát.
Felkerestük Kovácsék „albérlőjét”. Otthon találtuk az asszonyt, de amikor elmondtuk, hogy cikk készül a vitájukból, egy kérdésünkre sem válaszolt, és becsapta az ajtót. Az Elműtől egyebek mellett azt kérdeztük: előfordulhat, hogy nem a lakás tulajdonosa, hanem az ügyfél dönt arról, mikor mondja fel a saját szerződését? Boross Norbert szóvivő azt mondta, lehetnek ilyen esetek, mert hasonló vitákban az Elmű is a rossz szabályozás áldozata. A helyzet megértéséhez felelevenített egy korábbi vitás esetet: egy ügy felük, egy bérbe adott lakás tulajdonosa kérésére, hasonló vita miatt kikapcsolták az áramot.
Az albérlő bírósághoz fordult, s mivel kiderült, hogy érvényes volt a bérleti szerződése, az Elműt marasztalták el. Épp ezért ilyen esetekben az Elmű nem lép, az érintett felekre bízza a vita eldöntését. Felvetésünkre, miszerint a tulajdonos el is titkolhatja, hogy bérlő lakik a lakásban, Boross azt felelte: igen, de ha a bérlő jelentkezik náluk egy formailag rendben lévő bérleti szerződéssel, akkor visszakapcsolhatják az áramot – már az ő nevén. Ez pedig még bonyolultabb helyzetet teremt a tulajdonos számára, hiszen a saját lakásában nem ő lesz az Elművel szerződő partner.
A szóvivő szerint a helyzet abszurditását mutatja az is: míg a tulajdonos – az érintett feleket kötő előírások miatt – önszántából nem minden esetben mondhatja fel a szerződést, azoknál napok alatt kikapcsolhatják az áramot, akik tartoznak. (Kovácsék lakásának „bérlője” ezzel alighanem tisztában van: csak a lakbért spórolja meg, a villanyszámlát fizeti, különben lenne ok kikapcsolni az áramot.)
– Bár az nem gyakori eset, hogy a bérlő eleve tisztességtelen szándékkal vesz ki lakást, az tény,
nincs könnyű helyzetben a tulajdonos,
ha meg akar válni a szándékosan vagy anyagi nehézségek miatt nem fizető bérlőjétől – mondta Baranyai Tünde, az Otthon Centrum üzemeltetési igazgatója –, épp ezért már a kiadás előtt minimálisra kell csökkenteni a kockázatot. A szakember szerint érdemes időt szánni a leendő bérlő leinformálására: külföldön például nem szokatlan, ha feltételül szabják a jó referenciát, és belenéznének a bankszámlakivonatba.
Emellett Baranyai szerint fontos lenne, ha a lakáskiadók a szerződés megkötésekor közjegyző előtt foglalnák okiratba, hogy a bérlő azonnal kiköltözik, ha nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat: ez alapján ugyanis a jegyző a tulajdonosnak biztosíthat birtokvédelmet. Mindez Kovácsékon már nem segít. Mint mondták, ügyvédhez járnak, perre készülnek, szolgáltatókkal leveleznek, kiadásaik vannak, miközben bevételeik elmaradtak. Közben pedig „albérlőjük” a jogszabályi lehetőségekkel visszaélve zavartalanul élvezheti az ingyenlakás minden előnyét, kényelmét.
A magyar jogszabályok szerint bérlőt kirakni a lakásból szinte lehetetlen – vélte Széchy Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke, aki szerint az méltányolható törekvés, hogy a bérlőt is védeni kell, ám a jelenlegi helyzetet súlyosan aránytalannak tartja. Mint mondta, vannak „városi legendák” arról, hogy erős emberek megoldják a pénzügyi vitákat, ám ő erre nem látott példát, és nem is javasolná ezt senkinek, hiszen hasonló fellépésnek súlyos büntetőjogi következménye lehet. Igaz, tette hozzá, a becsapott tulajdonosok dühét megérti.
Mint mondta, „praxisa” során több vitás esetet látott, s szinte kivétel nélkül a tulajdonos húzta a rövidebbet. Példaként felelevenítette: egy lakástulajdonos két év pereskedés után kapta vissza ingatlanát, ám a papíron jövedelem és vagyon nélküli, jól élő csalótól a végrehajtó sem tudott egyetlen forintot sem behajtani. (B. A.)
Az írás a Népszabadság 2014. 12. 29. számában jelent meg Boda András.
http://nol.hu/belfold/alarendelt-foberlok-1506727#
