PANASZKÖNYV | 2018.10.13. Ha nincs közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés,akkor addig maradhat a lakás bérlője az ingatlanban, ameddig csak akar; annak ellenére, hogy a tulajdonossal kötött szerződés szerint már réges-régen el kellett volna költöznie onnan. Az elmúlt években ugyan egyre többen kötnek közjegyző előtt
bérleti szerződést, de sokan még most sincsenek tisztában ennek fontosságával. Ezért jóhiszeműségük miatt a bérlőik akár évekre is kirekeszthetik őket a saját lakásukból.
Műsorvezető: Bíró Beáta Szerkesztő - riporter: Szemkeő Júlia
Megj: Magyar jogbiztonság, ha ellop valaki egy karton cigarettát vagy egy parfümöt jó eséllyel a dutyiba kerülhet tettenérés esetén, ha viszont a bérlő milliós tartozást halmoz fel, pert indíthat ha a tulajdonos van elég pénze. Évek alatt sikerülhet is kitenni. Dutyiba akkor sem kerül a bérlő.
A videó eredetileg a hír tv youtube csatornáján jelent meg.
Ingatlanos kudarcok Amikor a bérlő nem hajlandó kiköltözni - Kőházi Csaba Ingatlanbefektető
Senki sem akar évekig pereskedni, ezért ki kell találnod olyan módszereket, hogy a te érdekeid érvényesüljenek. Remélem sikerült néhány ötletet adnom, hogy gyorsabban érd el az ingatlanos álmaid.
Egy Tapsonyban élő nő alaposan ráfaragott albérlőjével, nem elég, hogy nem kapta meg a bérleti díjat, még a közüzemi számlákat is neki kellett kifizetni.
– Tavaly augusztusban hirdettem meg a házamat, mert az előző bérlőim elmentek – kezdte a történetét Tímea. – Több érdeklődő is volt, majd két hónap eltelte után jelentkezett egy hölgy, aki egyedül szerette volna kivenni az ingatlant. Meg is állapodtam vele, hogy a következő héten megkötjük a bérleti szerződést, és birtokba veheti a házat. Időközben azonban jelentkezett egy másik nő is, akinek azonnal ki kellett költöznie három kiskorú gyermekével egy másik bérleményből. Hiába mondtam neki, már foglalt a ház, addig járt a nyakamra, amíg végül beadta a derekam.
– Még a munkaszerződését is megmutatta, hogy bizonyítsa, mennyi a jövedelme – tette hozzá. – Gondolkodási időt kértem, felhívtam és közöltem vele, a másik hölgynek adom ki az ingatlant, de addig erősködött, míg végül őket választottam.
Megbeszélték, hogy a bérleti díjat és az egy havi kauciót három részletben fogja kifizetni, amiről megállapodást is írtak és november negyedikén be is költöztek. Ám már ekkor is felvetődött egy probléma.
– Állítása szerint a fuvaros, aki költöztette több pénzt kért, így a megállapodott összegnél kevesebbet tud adni, a többit a következő héten rendezi – folytatta Tímea. – Fizetéskor, pedig az aktuális havi bérleti díjat is kiegyenlíti. Minden rendben is volt, határidőben megkaptam a bérleti díjat. Mivel már hideg volt, ezért kérte, segítsek tüzelőt szerezni. Egy ismerősömön keresztül elintéztem, de a fizetésnél akadt némi probléma: egy részét kifizette a többire pedig haladékot kért. Pár hét múlva ismét felhívott, nem tudnak fűteni, akkor is segítettem neki. Természetesen akkor sem tudott fizetni.
Írtak egy papírt, mikor és hogyan tudja kifizetni a fát a bérlő. Következő hónapban is pontosan kifizette a lakbért. A villanyszámlával volt egy kis elmaradás, aminek teljesítésére írásban fel is szólította Tímea és figyelmeztette a következményekre. A határidőig nem rendezte a tartozást, így fel akarta mondani a szerződést. Ekkor megígérte, ezentúl betartja a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Végül kifizette a számlát.
– Eljött a januári díjfizetés, amikor megérkeztem, teljesen ki volt borulva a hölgy, hogy a postán befizette a számlákat és ott felejtette a pénztárcáját, amiben a készpénze és a bankkártyája volt – mondta Tímea. – Haladékot kért, majd megkért, adjak neki fát, mert nem tud fűteni. Ismét elintéztem, hogy vigyenek neki fát. Pár héttel később ismét felhívott, hogy elfogyott a tűzifa. Ekkor már megtagadtam a segítséget.
Ekkor már gyanakodott Tímea, majd beszélt egy ügyvéddel, a bérleti szerződés felmondásáról. Azt a tanácsot kapta, minél előbb szüntesse meg a szerződést. Ez azonban nem volt egyszerű, mivel a bérlő nem írta alá a felmondást.
– Elmentem a munkahelyére, ahol közölték, két hete elküldték – folytatta. – Próbáltam hívni, de nem vette fel a telefont. Végül sokszori próbálkozásra az egyik fiával sikerült beszélnem. Üzentem az édesanyjának, hogy még aznap fel fogom keresni. Magyarázatot kértem tőle. A válasz az volt, új munkahelyre megy dolgozni. Ennek is utánajártam, de nem volt igaz. Nem is hallottak róla. Az újabb határidőig sem tudott fizetni, az volt a kifogás, hogy a gyermekei édesapját baleset érte, és kórházban fekszik. Állapota súlyos és félő, hogy nem marad életben. Nem tudja, mikor fog tudni fizetni, mert a gyermektartási díjat nem kapta meg. Persze ez mind színjáték volt.
Tímea időközben megtudta, ki volt az előző főbérlője és felvette vele a kapcsolatot. A hölgy mindent elmondott: ott sem fizetett, rengeteg számlatartozást hagyott hátra és az ingatlant is teljesen lelakta. Kiderült az is, hogy a legidősebb fiú kétes üzletekben van benne. A középső fiú gyermekotthonban él, csak néha látogatta meg az édesanyját és a testvéreit.
– Valamit ki kellett találnom, azért azt mondtam, vissza szeretnék költözni a házamba – mondta Tímea. – Így aláírta a felmondást, mely április 30-ai hatállyal megszüntette a bérleti szerződést és azt ígérte a bérlő, hogy március elsejéig kiköltözik. Közben a legidősebb fia munkába állt, s azt az ígéretet kaptam, hogy a legelső fizetéséből minden tartozásaát rendezi. Minden héten hitegetett, hogy fizetni fog. Minden nap egy rémálom volt. Azt hittem, soha sem lesz vége. A megígért időpontban nem költözött ki, és nem is fizetett sem lakbért, sem a közüzemi számlákat. Én fizettem be helyette minden hónapban. Csak a kifogások jöttek. A legrosszabb az volt, amikor nem engedett be a saját házamba. Néhány helyiséget lezárt előttem, nem tudtam bejutni.
– Végső elkeseredésemben felszólítottam, amennyiben nem mehetek be minden helyiségbe, kihívom a rendőrséget – mesélte. – Azonnal előkerült a kulcs. Határidőre nem hagyta el a házat, már nem tudtam, mit is csináljak. Nem tudtam tovább fizetni a számlákat, így felkerestem az E.ON ügyfélszolgálatát. Sikerült elintéznem, hogy kapcsolják ki az áramot, s ezt a bérlőnek is jeleztem. Elkezdett könyörögni, hogy ne tegyem, itt vannak a kiskorú gyermekek, megromlik az étel a hűtőben. Ez akkor már nem érdekelt, mindenáron ki akartam tenni a házamból. Kijöttek a szakemberek és lekötötték a villanyt. Utána sem voltak hajlandóak kiköltözni. A bírósághoz fordultam és pert indítottam ellenük.
A villanykikapcsolás után még három hétig az ingatlanban voltak. Végül sok viszontagság után elköltöztek. Megbeszéltük, mikor találkozunk, s akkor átadja az ingatlant és a kulcsokat, valamint elszámolunk egymással. Mire odaértem a házhoz már nem volt ott senki, elköltöztek. Borzalmas szag terjengett az egész lakásban. Nem hittem a szememnek. Az udvar gazos volt, tele szemeteszsákokkal. Mindenütt rengeteg szemét, a falak leverve, a konyha fekete volt a füsttől. A kamrában és a nyári konyhában macskaürülék volt. Ami éghető volt, mindent eltüzeltek, még a gyalupadot is szétverték. A konyhaajtó, két ablakkeret, egy szekrény, az asztalok, a székek és egy fapad is tüzelőként végezte.
– Mint kiderült összebarátkozott az egyik szomszéddal, s ők is az én házamból használták a vizet és az áramot is, én pedig fizettem – hangsúlyozta. – Két családot tartottam el, nemcsak az albérlőimet, hanem egy idegen nőt és férfit is. Náluk víz és villany sem volt… Több tízezer forintos villany- és több ezer forintos vízszámlát hagytak hátra közösen. Mindezek ellenére az volt a fontos, hogy végre elmentek. Hónapokon át dolgoztunk a ház helyreállításán, szinte teljesen fel kellett újítani az épületet.
Tímea szerint most valahol a Marcali, Böhönye útvonalon laknak albérletben. Szerinte ott is teljesen le lakják majd az ingatlant, fizetni és elmenni sem fognak, csak újabb kifogásokat gyártanak.
A cikk eredetileg sonline.hu weboldalon jelent meg.
Tudtad, hogy egyes haldokló nyugati országban bűncselekmény ha a bérlő rezsi tartozást halmoz fel és lelép?
A cikkben említett hölgy is nyugdíjas. Érdekes módon az esetek többségében nyugdíjasok az áldozatok, gyakran ügyvédi segítséget is igénybe vesznek a bérlők, hogy a lehető legtovább húzzák. Sőt már olyan is van aki vállalkozást üzemeltet így.
Kb egy éve beszámoltunk egy hasonló esetről ahol munkát keres egy nyugdíjas, hogy kifizesse a bérlője tartozását.
Írtunk is Lázár Jancsinak, természetesen ö nem válaszolt, hanem szerintem valami boss öltönyös rolex órás helyettese.
A bérbeadó és bérlők jogainak felülvizsgálata nincs napirenden megtudtuk.
Fu és megjegyzésként azt írta polgári peres eljárásban hozott határozat alapján sor kerülhet végrehajtásra.
Csodálatos nem?
A 80 éves rákos beteg ember indíthat pert, ami 4-6 év, de addig fizesse ki a bérlője tartozását + hatalmas perköltséget , hogy ne veszítse el a házát. Van olyan bérlő aki 1 millió vagy még több rezsi tartozást halmozott fel, miközben nem engedik be az ingatlanba a használatot ellenőrizni, szándékosan joggal visszaélve megszegve a lakástörvényt.
Szerintem Lázár János szerint ez totál rendben van. Ner jogállam.
Hát büszke lehet rá, hogy részese.
Ha bíróságokon 2-3000 ezer ilyen per fut, a valóságban még több lehet, egyszerűen nem akarnak perelni és megegyeznek abban, hogy lelép és nem fizet cserébe átadja az ingatlant.
Aztán írhat a nyugdíjas tulajdonos a elmünek és a tigáznak, hogy részletekben fizessen, s vagy szerez kölcsönt családtagjaitól majd kifizeti, vagy a 80 ezer forintos nyugdíjából kicsit kevesebbet költ kajára és abból fizet.
Egy másik ingatlantulajdonos esete a youtuberól:
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene.
Sokan szeretnék bebiztosítani magukat a nem fizető bérlőkkel szemben
Pintér Balázs
Évről évre nő a közjegyző előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, a tulajdonosok elsősorban a nem fizető és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat.
Egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében.
– Ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve „birtokba van bocsátva”, és a bérlő van a birtokon belül – magyarázta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke, hozzátéve, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, vagyis csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ám gyakran előfordul, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, ami akár hosszú pereskedéshez vezethet.
Ezt felismerve az elmúlt három év alatt hatvan százalékkal nőtt a közjegyző előtt kötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.
Tóth Ádám szerint a közjegyző mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság többféle módon tud segíteni. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés vagy a bérlő által a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján szerződésszegés esetén végrehajtás indítható, és ezzel akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból.
Tíz esetből hétben a lakbér elmaradása miatt mondják fel a szerződést a lakástulajdonosok Fotó: Havran Zoltán
Ma már a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik. Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt a bérlakásaiba költözőktől.
A MOKK szerint a szerződés felmondása tízből hét esetben azért történik, mert a bérlő nem fizeti a bérleti díjat vagy a közüzemi díjakat.
– Magánszemélynél jellemzően két-három hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadó a szerződés felmondása mellett dönt, céges bérlő esetén már egyhavi késedelem esetén is megteszi a szükséges jogi lépéseket – mondta Tóth Ádám.
Ugyanakkor végrehajtásra, az elmaradt bérleti díj behajtására vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint végrehajtás évente csak mintegy háromszáz esetben történik, nem számítva az önkormányzati ingatlanokat és az irodahelyiségeket.
A cikk eredetileg a magyaridok.hu-n jelent meg és Pintér Balázs írta.
Egyre többen kötnek közjegyző előtt lakásbérleti szerződést
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön az MTI-vel.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.
A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.
Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől – közölte a MOKK. A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.
A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor bírósági határozat alapján ingatlankiürítésre. A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el – hívja fel a figyelmet a MOKK.
A cikk eredetileg a hvg weboldalán jelent meg http://hvg.hu/ingatlan/20180816_Egyre_tobben_kotnek_kozjegyzo_elott_lakasberleti_szerzodest__birosag_elott_vegezheti_a_nem_fizeto_berlo
A Jobbik az emelkedő albérletárak ügyében sürget kormányzati lépéseket
A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy tegyen sürgős lépéseket az emelkedő albérletárak lejjebb szorítása érdekében, mert a jelenség sok fiatalnak jelent megoldhatatlan problémát - mondta Farkas Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az emelkedő albérletárak a fiatal munkavállalóknak és a családalapítást tervező fiatal pároknak is problémát jelentenek (Forrás: pixabay.com / Photo Mix)
A Corvinus Egyetem Fővám téri épülete előtt megtartott eseményen egy sátort és mellé "albérlet kiadó" táblákat állítottak fel, amivel Farkas Gergely elmondása szerint arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a diákok gyakran azzal szembesülnek: majdnem egyszerűbb volt bejutniuk a felsőoktatásba, mint megfizethető árú albérletet találni maguknak.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: az elmúlt években drasztikusan emelkedtek az albérletárak Budapesten és az egyetemi városokban, míg ugyanabból a pénzből öt éve egy garzont, ma már sokszor egy szobát sem lehet kibérelni. Hozzátette: az emelkedő albérletárak a fiatal munkavállalóknak és a családalapítást tervező fiatal pároknak is problémát jelentenek.
A cikk eredetileg az eloben.hu weboldalon jelent meg.
Lassan visszatérünk a Kádár rendszerhez, magántulajdon egyre kevesebbet jelent.
Meglepő vagyonnyilatkozatot tett Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter. Váratlanul kiderült, hogy a fideszes képviselő komoly ingatlanos lett, 10 százaléka van az értékes Andrássy úti Divatcsarnokot birtokló projektcégben. Lázár Ausztria egyik legtitokzatosabb, ókonzervatív nagytőkésének, az eurómilliárdos Max Turnauernek lett a partnere.
Szerintem ez még szerencsénkre is válhat. Ahogy egyre több tulajdona van a NER hercegeknek, lordoknak, vitézeknek, ágyasoknak, titkárnőknek, pelenka dobálóknak az Isten által kapott tulajdonukat is meg kívánják védeni. Ezért lehet előbb utóbb törvénykezési szinten is lépni fognak.
Szerintem ha ingatlan tulajdonosokkal nem is törődnek, de saját tulajdonuk gondolom fontos lehet nekik. A rezsi tartozásokat felhalmozó kiköltözni nem kívánó bérlők ellen talán fellépnek.
(Dózsa László 1942- )
Ne feledjétek még mindig a legfőbb célpontok a nyugdíjas ingatlan tulajdonosok, ha ilyen ismerősöd van nagyon figyelj, szerződéskötéskor irány a közjegyző.
Tízből hét lakásbérleti szerződést nemfizetés miatt mondanak fel
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataiból. A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal, amely alapján közvetlenül végrehajtást lehet indítani. A közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetek 70 százalékában a bérbeadók a nemfizetés miatt mondják fel a bérleti szerződést, végrehajtásra azonban végül csak elvétve - évente mindössze 300 esetben - kerül sor.
Több mint 600 ezren élnek hazánkban bérelt lakásban, a kiadó ingatlanok száma folyamatosan nő: a fővárosban 2018 júliusára a tavalyi évhez képest 16 százalékkal nőtt az elérhető albérletek száma, és több megyei jogú városban is bővült a kínálat. Jelenleg is több mint 10 ezer lakást kínálnak kiadásra, amelyek iránt különösen augusztusban nagy a kereslet.
Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve "birtokba van bocsátva", és a bérlő van a birtokon belül - mondta el dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Hozzátette, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni a bérleményből, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni, hogy a bérlő kiköltözzön az ingatlanból.
Ezt felismerve az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés. A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni - hangsúlyozta a szakértő.
A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés - vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt a bérleti szerződés vonatkozásában megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat - alapján szerződésszegés esetén ugyanis azonnal végrehajtás indítható, és ezáltal akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból.
Ma már a lakás vagy iroda bérbeadásával foglalkozó nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak bérleményt visszaszolgáltatja. Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant. Magánszemélyek bérlők esetében jellemzően 2-3 hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadók a szerződés felmondása mellett döntenek, cég bérlő esetén már egy havi késedelem esetén is megteszik a szükséges jogi lépéseket.
A közjegyzők szerint ugyanakkor végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére még a problémás esetekben is csak ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. Ezt igazolja az is, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint évente a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben megközelítően 300 esetben kerül sor lakásügyben hozott bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre. Dr. Schadl György, az MBVK elnöke hozzátette, ebben az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve irodahelyiségek ugyan nincsenek benne, de mindent egybevéve mintegy 3 ezer ingatlan-kiürítési eljárás zajlik évente Magyarországon, az esetek túlnyomó többségében ugyanakkor végül nem kerül sor hatósági intézkedésre.
A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el.
A cikk eredetileg a portfolio weboldalon jelent meg.
Debrecen – A bérbeadót jóhiszeműsége miatt anyagi kár is érte; a szakember szerint érdemes határozott idejű szerződést kötni.
Több mint 150 ezer forint adósság, zsírfoltos konyhafal, megrongált ágy, elromlott csaptelep, felcsavart gázkonvektor, tágra nyitott fürdőszobaablak és zárt ajtó – többek között ezt hagyta maga után az az idős asszony, aki egy belvárosi ingatlant bérelt Debrecenben.
Október elején adtam ki neki a házamat, több jelentkező közül őt választottam, hiszen nem volt hajlék a feje felett. Megsajnáltam. Azt mondta, elvették a lakását, egy napja van kiköltözni, nem tud hova menni. Egy kedves néninek tűnt”
– kezdte történetét Varga Márta, a pórul járt bérbeadó.
– Szerettem volna könnyíteni a terhein, ezért csak egy havi kauciót kértem, és nem kértem tőle közös költséget se. Az egészségi állapota miatt nem volt neki megfelelő a berendezés egy része: másik ágyat, mosógépet és polcokat kért, amiket két napon belül a rendelkezésére bocsátottam. A holmijait hetekig a ház előtt tárolta, megsértve ezzel az udvar közös területét, a szomszédok azt hitték, turkáló nyílt – mondta Márta.
Hozzátette, a nyugdíjas asszony – aki macskával érkezett – november óta nem fizetett, majd teljesen elérhetetlenné vált, végül január végén hagyta el az ingatlant. – Öt hónap alatt két és fél havi bérleti díjat rendezett, a rezsibe pedig csak 2 ezer forintot adott a télen. A családja biztosított afelől, hogy ha esetleg némi gond lenne a fizetéssel, akkor keressem őket bizalommal. Ennek az lett a vége, hogy ők is elérhetetlenné váltak, nem mutattak semmilyen együttműködést.
Hiába tudtam, hogy a bérlő a házamban van, nem tehettem be a lábam, mert jogilag nem tehettem meg. A törvény ugyanis őt védte”
– mondta a debreceni lakos, akit végül a szomszédok értesítettek arról, hogy az idős asszony költözik. Mint megtudtuk, mindezt valószínűleg ügyvédi nyomásra tette, hiszen Márta, miután hetekig nem érte el a bérlőjét, jogi segítséget kért.
Ügyvédhez fordult
– Január elején ügyvédhez fordultam, aki levélben szólította fel a bérlőt az adósság rendezésére. Mindez persze számomra külön költségekkel járt. Az állt a levélben, hogy fizesse ki a decemberi és a januári tartozást is 8 napon belül, ha ezt nem teszi, az azt követő 8 napban hagyja el a házat – mondta Varga Márta. Ahogyan a „mellékelt ábra” is mutatja, az asszony a távozás mellett döntött, olyan elánnal hagyta el az ingatlant, hogy még a lakáskulcsokat is magával vitte.
– Ezen a kulcscsomón volt a villanyóra szekrényének, a postaládának és a szeméttárolónak a kulcsa is. Ezt végül szintén jogi felszólításra az ügyvéden keresztül juttatta vissza. A ház ajtajának zárát természetesen lecseréltettem. Jól is tettem, mert mint kiderült, még visszajött valamiért, persze már nem jutott be a házba – tette hozzá Márta, hangsúlyozva azt, hogy valószínűleg sosem látja már a pénzét.
– Amikor a rendőrségre mentem, közölték, hogy előbb a bíróságon kell megjelennem, ugyanis ott mondják ki, hogy bizonyítható-e az állításom, ami alapján feljelenthetem. Időközben kiderült, hogy az idős asszonynak már egyébként is vonnak le tartozásokat a nyugdíjából, így én hiába követelném a pénzem. Ezért nem is indítom el ezt a folyamatot, de tanultam belőle – összegezte. Szerettük volna az ügyben megkérdezni magát a nyugdíjas asszonyt is, azonban nem tudtuk elérni, hogy a kérdéseinkre válaszoljon.
Megalapozni a szerződésben
Arról, hogy mire érdemes figyelni egy-egy bérleti szerződés megkötésekor, Fézer Tamást, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docensét kérdeztük. – Habár jogszabály nem írja elő, azt tanácsolom, hogy a bérleti szerződést minden esetben írásban kössék meg. Nagyon fontos, hiszen ezzel a későbbi jogvitákat minimalizálni lehet, ugyanis a szerződés feltételei bizonyíthatók lesznek – mondta a szakember. Hozzátette: van arra lehetőség, hogy a felek kauciót, azaz óvadékot kössenek ki. A szakember azt tanácsolja, a kauciót érdemes a havi bérleti díjhoz igazítani, ez klasszikus esetben kéthavi óvadékot jelent. – A kaució olyan esetekre nyújthat védelmet, amikor például a bérlő nem fizeti a közműdíjakat, kárt okoz az ingatlanban, esetleg elmarad a lakbérrel. Arra viszont figyelni kell, hogy ha ilyen incidensek nélkül szűnik meg a bérleti szerződés a felek között, a kaució teljes összege visszajár – hívja fel a figyelmet Fézer Tamás.
Illusztráció: HBN-archív
– Sokan azt hiszik, hogy amíg a bérlő a lakásban lakik, addig a bérbeadónak nincsen joga oda bemenni. Ez így, ilyen formában nem igaz – mondta, hozzátéve, hogy érdemes a szerződésben részleteiben szabályozni a bérbeadó oldalán az úgynevezett ellenőrzési jogot. A bérbeadónak ugyanis van arra lehetősége, hogy a bérleti jogviszony teljes időtartama alatt akár rendszeres időközönként ellenőrizze azt, hogy a bérlő a bérleményt a szerződésben foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen használja-e.
Ezt azért érdemes rögzíteni, mert valóban nem mehet be a bérbeadó úgy a lakásba, hogy a bérlővel ezt nem egyezteti.”
A szerződésben a felek előre megállapodhatnak például abban, hogy a hónap egy adott napján egy bizonyos idősávban a bérbeadó megtekintheti, hogy a bérlő miként is használja a lakást, és az milyen állapotban van. Így hamar elejét lehet venni annak, hogy a bérlő szerződésszegő magatartást tanúsítson – fejtette ki, hangsúlyozva: a bérbeadó úgy nem mehet be a lakásba, ha nincs ott a bérlő. Ha kikötötték, hogy adott napokon a bérbeadó ellenőriz, és mégsem tud bejutni a bérleménybe, az már felmondási okként is szolgálhat. A szakember elmondta továbbá azt is, hogy a kulcsokkal kapcsolatban arra is van lehetőség, hogy a bérbeadó magánál is tartson belőlük. Viszont mindaddig, amíg olyan magatartást nem feltételez a bérlő részéről, ami szükségessé teszi ezek használatát, nem mehet be az ingatlanba.
Fizesse a bérbeadó!
Fézer Tamás óva int attól, hogy kényelmi szempontból a közműveket a bérlő nevére átírják. – Azt tanácsolom, hogy a számlákat a bérbeadó fizesse, és számoljon el havonta a bérlővel, a megfelelő csekkcsonkok vagy más, a befizetést igazoló iratok bemutatásával. Ha nem így tesz, előfordulhat az a kellemetlen helyzet, hogy a bérbeadó csak több hónapos tartozás után szembesül az elmaradt befizetésekkel, amikor már a szolgáltatás korlátozásával, esetleg kikapcsolásával fenyegetnek, vagy rosszabb esetben már ki is kapcsolta azt a szolgáltató – mondta.
Legyen határozott idejű!
– Azt tudom még tanácsolni, hogy habár a bérleti szerződéseket lehet határozott és határozatlan időre is kötni, jónak tartom, ha határozott időre kötik. Akkor is, ha adott esetben a bérlőnek szándéka is az ingatlanban több évig lakni. Ilyenkor célszerű évente újra megkötni a szerződést.
Ez azért fontos, mert a határozott idejű szerződést indokolás nélkül nem mondhatja fel egyik fél sem”
– mondta a szakember, kitérve arra, hogy klasszikus problémának számít az, ha a bérlő két-három hónap után valamilyen megfontolásból otthagyja a bérbeadót, felmondja a szerződést. Ez az indokolás nélküli felmondási jog azonban határozott idejű szerződésnél nem gyakorolható. Szerződésszegésre alapozva – ha a bérlő nem fizeti a lakbért, elmarad a közüzemi díjakkal, rongálja az ingatlant, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít – azonban még a határozott időre kötött szerződést is fel lehet mondani.