| Albérlői helyett fizeti a rezsit egy elkeseredett asszony. A lakásában élő család ugyanis nem hajlandó kiköltözni az ingatlanából. Mások amiatt panaszkodnak, hogy fizetés nélkül távoztak a lakásukból.
Milyen eszközökhöz folyamodhat az ember ilyen esetben, és mit mond a jog a hasonló problémákról?
– Szó nélkül távoztak az albérlőink a lakásunkból, körülbelül 200 ezer forint tartozást hagyva maguk után. De az is lehet, hogy ennél többet – fordult lapunkhoz a szolnoki L. Sándorné és férje.
– Tél végén egy háromgyermekes házaspár jelentkezett nálunk, akik kifizették előre az első három havi albérleti díjat, összesen százezer forintot. Így nem is kértünk tőlük kauciót, gondoltunk, hogy megbízhatóak. Még mondták is, hogy hosszú távra szeretnék kivenni a lakást, és hogy régóta keresgélnek, de három kisgyerekkel nem szívesen áll szóba velük senki.
Az első három hónap után hívtam a közműveket, de nem volt hátralékuk. A negyedik hónapban, júniusban viszont már az albérleti díjjal is elmaradtak. Hívtuk őket, mondtuk nekik, hogy ha következő hónap végéig nem rendezik az adósságukat, fel kell mondanunk az albérletet. Azt ígérték, két-három hét múlva ideadják a pénzt. Ebből sajnos nem lett semmi. Vártunk még két hónapot a gyerekekre tekintettel. Szeptember végén, egy szombati napon elmentünk a lakásba a férjemmel, de hiába csöngettünk, nem nyitottak ajtót. Haza kellett mennünk a saját kulcsunkért, hogy bejussunk a lakásba. Döbbenten láttuk, hogy kipakoltak a lakásból, elvitték az ágyneműket és a függönyöket is. Szerencsére a berendezéseket a helyükön hagyták – árulták el.
ajnos nem egyedi a fenti eset. Akadnak, akik például képtelenek saját lakásukból kitenni a nem fizető albérlőket. Egy elkeseredett szolnoki hölgy kereste fel a minap szerkesztőségünket egy ilyen történettel.
– Kétségbe vagyok esve, nem akarnak a lakásomból kiköltözni – mondta, majd alig hallható hangon zsebkendőt kért.
– Még tavaly adtam ki a lakásomat egy családnak, akik egy alkalmat kivéve nem fizettek sem bérleti díjat, sem rezsit. Véleményem szerint pedig igen kedvező áron adtam ki a lakást, havi 22 ezer forint bérleti díjat kértem és egy havi kauciót. Utóbbit meg is kaptam, de mást nem. Illetve egyszer befizettek egy havi áramszámlát, mert féltek, hogy kikapcsolják a villanyt – jegyezte meg.
Akadnak, akik képtelenek saját lakásukból kitenni a nem fizető albérlőket. Képünk illusztráció.
A panaszos hölgy természetesen már az első hónapok után felmondta a bérleti szerződést, de azóta sem tudta rábírni őket arra, hogy elhagyják a lakást.
– Én, aki rendkívül rossz anyagi helyzetben élek, fizetem nem csak a saját, hanem az albérletbe kiadott lakásom rezsijét is. Ha nem fizetem a vízdíjat, a lakásszövetkezetre terhelik a hátralékot, amit nem szeretnék. Nemrég harmincezer forintos áramszámlát fizettem be helyettük. Pedig felajánlottam, hogy keresek nekik másik ingatlant, amit bérelhetnek, sőt kifizetem számukra az első havi lakbért is, hiába.
Ügyvédhez fordultam, de attól tartok, hogy ha elhúzódnak a tárgyalások télig, akkor a hideg idő miatt nem kötelezik őket arra, hogy elhagyják a lakást. Úgy tudom, az ügyem a végrehajtónál van már, de fogalmam sincs, milyen stádiumban. Vélhetően nem egyedi a problémám, szerintem sokan vannak hozzám hasonló helyzetben. Idegileg teljesen kikészültem az elmúlt hónapok alatt. Nézzen csak rám! Ne higgye, hogy mindig ilyen csontsovány voltam – mondta megtörten.
Dr. Kókai Gábor ügyvéd ezzel kapcsolatban elmondta, az ilyen esetek megoldását rengeteg dolog hátráltathatja.
– A hölgy valószínűleg bérleti díj megfizetése és ingatlan kiürítése iránti pert indított – mondta.
– Számára kedvező ítélet esetén a bíróság a bérlőt kötelezi az ingatlan elhagyására és kiürítésére. Ennek időpontjáig pedig meg kell fizetnie a bérbeadó részére az elmaradt bérleti díjat, a felmondást követő időszakra pedig a használati díjat. A hasonló esetek végrehajtása kétségtelenül nem egyszerű, hiszen a végrehajtó a vonatkozó jogszabály alapján magánszemély kötelezett esetén a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását alapesetben a december 1-től március 1-ig terjedő időszakot követő időpontra köteles halasztani, ezt nevezi a köznyelv kilakoltatási moratóriumnak – tette hozzá a szakember.
Előfordult, hogy be kellett törni az ajtót
– Sajnos vannak szerencsétlen esetek – számolt be M. József, aki többször segédkezett már kilakoltatásnál.
– Bírósági végzéssel, rendőrökkel, lakatossal együtt megyünk ki ilyenkor a helyszínre, ahol a legtöbbször már nem tartózkodik senki. Az ajtót be kell törni, a lakások az esetek nagy százalékában szörnyű állapotban vannak. Egy matracon, takarón és a mocskon kívül mást nem szoktak hátrahagyni a távozók. A fuvaros arról is beszámolt, hogy sok felesleges dolgot ajándékoznak nekik a költözők, a franciaágytól kezdve a mikrohullámú sütőig, hűtőszekrényig bezárólag. – Ezeket általában odaadom az arra szoruló ismerőseimnek.
A cikk eredetileg a szoljon.hu weboldalon jelent meg.
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/elkeseredeseben-nem-tudja-kihez-forduljon-az-asszony-511647/
