A III. kerületi Rendőrkapitányság rabosított egy férfit, aki csupán saját tulajdonát próbálta védeni nem fizető lakásbérlőjével szemben. A pórul járt tulajdonos, Ébend Gábor rémálommá vált esete néhány hónappal ezelőtt kezdődött, amikor kiadta lakását egy bérlőnek, aki a kéthavi kaución kívül mást már nem fizetett ki.

Ha elfoglalják lakását, nem lesz könnyű kilakoltatni a potyázót

A bérlő beköltözése után csak hitegette az ötgyermekes családapát, de sem rezsi költségeket, sem bérleti díjat nem fizetett a lakáshasználat után. A tulajdonos többször felszólította a bérlőt, de mindhiába, a bérlő zárat cserélt és be sem engedte a tulajdonost. Ébend Gábor élt a rendkívüli felmondás lehetőségével, amit hivatalos levél formájában megküldött a bérlőnek. Ezután a rendőrséghez fordult, ahol közölték, polgári peres ügyről van szó, ők nem avatkozhatnak be. Ébend Gábor ekkor úgy döntött, egyszerűen tábort ver saját előszobájában, azonban a bérlő kihívta a rendőrséget. Az óbudai rendőrkapitányságon meghallgatták a feleket és a végül a tulajdonos ellen indult eljárás magánlaksértés miatt. A szorult helyzetbe került tulajdonos ingatlankiürítési és kártérítési keresetet nyújtott be a bíróságon, amely egy évig is elhúzódhat. És addig a potyázó bérlőt nem lehet kitenni az utcára.

Közel négy évbe telt kitenni a csalót

Hasonló borzalmat élt át egy építési vállalkozó Dunakeszin, aki társasházak építésével és értékesítésével foglalkozik. Berényi János házának egyik lakásába egyszerűen beköltözött egy önkényes lakásfoglaló. Új zárakat szerelt fel, kirekesztve ezzel a jogos tulajdonost az ingatanból. A vállalkozó a vérlázító eseményt követően azonnal a helyi jegyzőhöz fordult birtokvédelmi kérelemmel, aki azonban elutasította azt, mivel a lakásfoglaló egy adásvételi szerződést mutatott be a hivatalban.

Az építési vállalkozó ezután Dunakeszi város bíróságához fordult, kérve az ingatlan kiürítését, átadását, és ingatlan használati díj megállapítását a beköltözők ott tartózkodásának időtartamára. Az önkényes lakásfoglaló Berényi János lépésére válaszul tulajdonjogi pert kezdeményezett azt állítva, hogy megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. A lakáskiürítési pert a bíróság felfüggesztette a tulajdonjogi viszonyok tisztázásának időpontjáig. A vállalkozó nem tudott mit tenni, a beköltözőket nem lehetett kilakoltatni. A tulajdonjogi per egy évig tartott, a bíróság végül megállapította, hogy az önkényes lakásfoglaló által bemutatott adásvételi szerződés hamis. Ám a vállalkozó kálváriája ezzel még nem ért véget. A tulajdonviszonyok tisztázása után következhetett a lakáskiürítési per, ami tovább nyújtotta a rendkívül időigényes eljárást. Az építési vállalkozó végül több mint három és fél év után kapta vissza jogos tulajdonát.

A közjegyzői okirat sem jelent megoldást

A Heti Válasz Online által megkérdezett jogász szerint az sem jelent megoldást sok esetben, ha a bérleti szerződést a felek - vagyis a tulajdonos és az albérlő - közjegyzői okiratban rögzítik, mivel ebben az esetben is hivatalosan kell felmondani a szerződést, amit a bérlő tudomására kell hozni, igazolható ajánlott levél formában. Ha a bérlő nem veszi át a felmondásról szóló levelet, nem igazolható, hogy a felmondás megtörtént. A bíróság először a tértivevényt vizsgálja. Vagyis a tulajdonos semmit nem tehet, amíg a bérlő nem veszi át a felmondást. Ebben az esetben pedig a bíróság elutasítja a lakás kiürítésére irányuló perindítási kérelmet.

Mindebből látható, hogy a bérlőnek egyértelműen több joga van, mint a tulajdonosnak. Éppen ezért már egy olyan változtatás is segítséget jelenthetne a tulajdonosoknak, amit a Munka Törvénykönyvében már alkalmaznak: ha a munkáltató a második, igazolhatóan feladott levelet küldi, azt kézbesítettnek kell tekinteni - állítja a portálunknak nyilatkozó jogász. Szerint ha bevezetnék a kézbesítési vélelmet - vagyis ha a tulajdonos igazolni tudja, hogy kétszer feladta a felmondást - azt a bíróságnak is el kellene fogadnia. A jogász szerint az önkormányzati lakások esetében is sok a nem fizető és a csaló. Olyan is előfordul, hogy egy önkormányzat megnyer egy lakáskiürítési pert, azonban mire ténylegesen is megkezdenék a kiürítést, már más lakik az ingatlanban. Ilyenkor újraindul a folyamat, és tisztázni kell, milyen jogcímen lakik ott immár egy másik személy.

Több száz lakáskiürítési per az önkormányzatoknál

Mivel az ingatlan visszaszerzésének szinte az egyetlen lehetséges módja a a lakáskiürítési per, megkérdeztük a fővárosi önkormányzatokat, hány olyan perben érintettek, ahol azért indult eljárás, mert az önkormányzati lakásbérlők nem fizetik a használati díjat. Kiderült, százával akadnak perek kerületenként.

Az önkormányzatok szerint a leggyakoribb oka a perek indításának, a bérleti díj fizetésének elmaradása. A 10. kerületben például több mint 300 ilyen per zajlott az elmúlt három évben, és jelenleg is 120 ilyen tárgyú perük van folyamatban. Kiugróan magas a lakáskiürítési perek száma a 3. kerületben, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ugyanis az elmúlt három évben 343 lakások kiürítésére irányuló pert indított a felhalmozott bérleti és lakáshasználati, illetve távhőszolgáltatási díjhátralék megfizetése miatt. Az esetek 99 százalékában azért indult per, mert nem fizették a lakbért a lakáshasználók. Ferencváros önkormányzata és az önkormányzati lakásbérlők között jelenleg 242 ilyen per zajlik. Egy-egy lakáskiürítési per akár egy évig is elhúzódhat. Az ingatlan használatából származó költségeket addig a tulajdonosoknak, vagyis ez esetben az önkormányzatoknak kell állniuk.

A cikk eredetileg a valasz.hu oldalon jelent meg.

http://valasz.hu/itthon/rendor-vitte-el-a-jogaiert-harcolo-tulajdonost-57738